A következő paprikatermesztési szezon előkészítését szeretném kicsit részletesebben kifejteni a következő néhány sorban.
A termesztés színvonala, lehetőségei, adottságai a termesztés helyétől, a talajtól, a termelés céljától, és nem utolsó sorban magától a termelőtől nagyban függenek. Minden termelőnek alapvető célja a minél egészségesebb, és az adott körülmények között a lehető legtöbb termés előállítása gazdaságosan.
Lehetőségeink figyelembevételével döntenünk kell a következő szezonra vonatkozó információk, várakozások, megérzések birtokában a termeszteni kívánt növényfajokról. Arról is, hogy a termeszteni kívánt zöldségfélék közül melyeket akarjuk szabadföldön, illetve termesztő-berendezésekben termeszteni.
Szabadföldön a termesztés ki van téve az időjárási körülmények alakulásának. A csapadékhiány ellen hatékonyan védekezhetünk öntözéssel. Más károsító időjárási hatások ellen – fagyveszély, jégverés, szélvihar – csak kevesen tudnak védekezni.
Termesztőberendezésekben – a növények igényeinek figyelembe vételével – több tényezőt módunkban áll szabályozni, viszont a termesztés költségei a szabadföldi termesztés költségeinek többszörösét teszik ki.
A termesztés sikerét megfelelő előkészítő munkával nagyban tudjuk segíteni. Az előkészítés – és persze a termesztés – során a növény igényeit kell szem előtt tartani, és a lehető legtökéletesebben kiszolgálni.
El kell távolítani a termőterületről az előző kultúra maradványait, hogy a kártevők és kórokozók felszaporodását megelőzzük. Bátran kell alkalmazni a növényi maradványok lebomlását segítő baktérium készítményeket, mert az előző kultúra maradványainak gyors lebomlása a bennük esetleg megbúvó kórokozókat védtelenné, sebezhetővé teszi.
Talajon történő termesztéskor a talaj fizikai és kémiai adottságai a meghatározóak. Ezeket kell a paprika számára optimálishoz közelivé alakítani. Árutermelő kertészeknek érdemes talajvizsgálat alapján készült szaktanácsot követve végezni a tápanyag utánpótlását, az alaptrágyázást.
Szervesanyagban szegény talajokon fokozottan fontos a rendszeres szervestrágyázás. A szervestrágya a szervesanyag pótlásán túl jelentős mennyiségben tartalmaz makro-, és mikroelemeket, javítja a talaj víz-, levegő-, és tápanyagmegkötő képességét. Ezen túl a jól kezelt szervestrágya gazdag tárháza a különféle mikroorganizmusoknak, melyek segítik az adott termőterületen a helyszínen keletkező növénymaradványok elbomlását, hasznosulását. Több baktérium és gomba ezen túl növényi kórokozók, és kártevők természetes ellenségei is. Ennek különösen nagy jelentősége van abban az esetben, ha nincs mód a növényváltás betartására, mert pl. nincs lehetőség máshova telepíteni a termesztőberendezéseket.
Bizonytalan eredetű, vagy rosszul kezelt szervestrágya ellenben komoly gondok forrásává válhat. Bőségesen tartalmazhat gyommagokat, esetleg még növényi kórokozókat, kártevőket, sőt káros sókat is. Ezért érdemes a trágya beszerzésére több időt fordítani, ha lehet akár több hónappal korábban beszerezni, és felhasználásig ellenőrizni az érését. Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megnyugtatóan jó minőségű istálló-trágyához jutni, akkor ki kell próbálni az egyre bővülő választékból néhány szárított zsákos szervestrágya készítményt.
A területre az alaptrágyát egyenletesen kell kijuttatni, és ezt követően biztosítani kell a területen a talajmunka minél gyorsabban történő elvégzését. A szervestrágyák a kiszórást követően a száradás és a napsütés hatására hasznos baktérium flórájuk jelentős részét gyorsan elveszíthetik.
A jól végzett talajmunka eredményeként a felszín alá kerülnek az el nem távolított növényi maradványok, az alaptrágyaként kijuttatott szerves-, és műtrágyák, valamint jelentős mértékben lazábbá, levegősebbé válik a talaj. Ezáltal kedvező körülmények alakulnak ki a maradványok lebomlásához, szabadföldön a csapadék gyökérzónában történő elraktározódásához. A jól végzett őszi talajmunka végeredményben a növények gyökeresedéséhez kedvező körülményeket teremt, azáltal, hogy a fiatal növények számára könnyen elérhető tápanyagokat, elegendő vizet és levegőt képes biztosítani.
A termelést termesztőberendezésekben végezhetjük talajon, de választhatunk mesterséges termesztő közeget is.
Talajon termesztéskor a talajmunkákat a fentebb leírt szempontok figyelembe vételével kell elvégezni a termesztőberendezésekben is.
Mesterséges közegben történő termesztés során a közeg kiválasztása sok tényezőt alapvetően meghatároz. A jól megválasztott termesztőközeg a paprika levegőigényes gyökérzetének jó körülményeket tud biztosítani a teljes tenyészidő alatt, és megfelelő támasztékot ad a növénynek, valamint képes a víz és a tápanyagok optimális tárolására.
A mesterséges közegek az összes feltételt nem tudják optimális szinten kielégíteni, ezért a termesztés során bonyolult technikai feltételeknek megfelelő berendezésekre van szükség elsősorban a víz-, és tápanyagellátás biztosításához. Ezért lényegesen drágábban, de nagyobb hozamokat tesznek lehetővé.
Vélemény, hozzászólás?