A magvetés és a palántanevelés nagyon feladat a sikeres termesztés megalapozása érdekében.
Fontos szempontok:
- a vetés időpontjának megválasztása,
- a jó palántanevelő közeg
- a kelés körülményeinek biztosítása
- a palánták igényeinek „kiszolgálása”
A vetés időpontjának megválasztását meghatározza a kiültetés tervezett időpontja, és befolyásolják a palántanevelés körülményei. Magyarországon a paprika tavaszi palántanevelési ideje a palántanevelés módjától, és a körülményektől függően általában 7-11 hét.
A korábbi, fűtetlen fóliás termesztéshez (ültetés időpontja április közepe-vége) a palántát célszerű tápkockába, vagy cserépbe, pohárba tűzdelve megnevelni. Ekkor a vetés időpontja február 15-20. (Kelés kb. 8-12 nap; tűzdelésig 10-15 nap; tűzdeléstől kiültetésig kb. 6-8 hét)
Szabadföldi kiültetéshez (kiültetés időpontja május 10-25.) a vetést március 5-20. között célszerű elvégezni.
A palántanevelő közeg kellően levegős legyen, jó legyen a nedvesség megtartó képessége, a tápanyaggazdálkodása, és a közegben ne forduljanak elő kórokozók.
A fenti szempontoknak a steril tőzegalapú közegek felelnek meg a legjobban, amelyekhez a palántanevelés során szükséges tápanyagokat hozzákeverték.
Összeállíthatóak jó palántaföldek helyesen komposztált, ezáltal sterillé vált szervestrágya, komposzt, jó szerkezetű kerti talaj, homok felhasználásával is, de a tapasztalatok szerint így sokkal több a növényvédelmi kockázat.
A paprikamag keléséhez a legoptimálisabb a 30-32 fok hőmérséklet, a nedves, de levegős közeg. A vetést 1,5-2 cm vastagon kell takarni. Hobbikertészetekben, kisüzemekben jó megoldás a magok 12-24 órás áztatása, előcsíráztatása. Ezzel jelentősen meggyorsíthatjuk a magok kelését, ezáltal energiát takaríthatunk meg, és egyöntetűbbé tehetjük a kelést. Fontos figyelni rá, hogy a kelés során a palántanevelő közeg ne száradjon ki! Gondolnunk kell arra, hogy a párolgó folyadékok hőt vonnak el a környezetüktől, ezáltal a palántanevelő föld akár 2-3 fokkal is hidegebb lehet, mint a levegő. Így ahhoz, hogy a magoknak optimális hőmérsékletet biztosítsunk a csírázáshoz vagy magasabb levegő hőmérsékletet kell tartani, vagy takarni kell a vetést, esetleg „kelesztő kamrát” kell kialakítani. Az utóbbi megoldásokkal a párolgást meg tudjuk akadályozni, így a közeg kiszáradása sem szokott gondot okozni. Fontos, hogy a kelesztőben vagy takarás alatt legföljebb az első csírák megjelenéséig lehet a magvetés, mert meleg helyen fény hiányában a palánták nagyon gyorsan megnyúlnak!
A kikelt paprika növények fejlődéséhez a rendelkezésre álló fénytől függően 22-32 fok (borult időben alacsonyabb, erős napsütés esetén magasabb) hőmérséklet, rendszeres öntözés, és igény szerint tápanyag utánpótlás szükséges. Kevés fény (pl. lakásban, ablakban történő palántanevelés) esetén a palántanevelés ideje megnyúlik, ráadásul nagyon nehéz kellően vaskos, erős palántát nevelni. A nappal hosszának, és a napsütés erejének változása miatt a későbbi vetésekből jelentősen rövidebb idő alatt nevelhetünk ültetésre kész palántákat. ráadásul a fűtési igény is csökken.
Figyelnünk kell a palántanevelés során a különböző kártevők (hangyák, levéltetvek, hernyók, lótetű, esetleg tücskök, egerek), kórokozók (elsősorban a palántadűlést okozó kórokozók) megjelenésének a megakadályozására, ha mégis szükségessé válik, akkor a növényvédelemre!
Az ültetést megelőző héten a növényeket fokozatosan fel kell készíteni a kiültetés után rá váró körülményekre, edzeni kell. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a növényeket palántálás után olyan sokk érheti, amitől esetleg el is pusztulhat, de akár több hétre visszavetheti a fejlődését. Ez fokozottan igaz az üveg alatt nevelt és szabadföldre kiültetett palánták esetében.
A fenti szempontok figyelembe vétele, végig gondolása fontos a jó palántaneveléshez, ám ezeken túl még számtalan apróbb-nagyobb buktató következhet be. Ennek következtében kisebb mennyiség esetén egyszerűbb lehet a kész palánták megvásárlása megbízható termelőtől, nagyobb mennyiség esetén profi palántanevelő megbízása a palántaneveléssel.
Vélemény, hozzászólás?